0
Items : 0
Subtotal : Ft
View CartCheck Out
0
Items : 0
Subtotal : Ft
View CartCheck Out

 

Üdvözlöm Magyarország BÉLFLORA oldalán.

A bélflóra jelentőségét akkor fogjuk igazán megérteni ha az egész rendszerünket jó átláthatóan megértjük,és átfogóan tanulmányozzu.A bélflóra magyarországi honlapja abban segit önnek hogy megértse miért olyan fontos a bélflóránk rendezése,és egészsége.Hozzá segit bennünket hogy eldöntsük milyen kezelések segithetnek bennünket az egészséges bélflóránk kialakulásában továbbá választ kaphatunk azokra a kérdésekre melyett az utobbi évek egészségi problémák a bélflóra hiányoságának öszzefügésével kialakúltak. A modern korban az első, aki tisztán látta a belekben rejlő egészségforrást, az 1908-ban Nobel-díjat kapott orosz orvos-biológus Ilja Mecsnyikov volt. Ő a balkáni népek jó egészségi állapotának hátterében a rendszeres joghurtfogyasztást vélte fölfedezni, és ezért a tejsavbacilusokat tartalmazó ételek fogyasztására buzdított. Ugyancsak a 20. század elején a német Alfred Nissle doktor volt, aki a bélflórát – elsősorban az Escherichia colit – részletesebb vizsgálat alá vette. Ő fejlesztett ki elsőnek egy Escherichia-törzsből olyan gyógyszert, amit a mai napig használnak.A bélflóra az emberi (és állati) emésztőrendszerben élő mikróorgazmusok összessége, az emberi mikrobióm legnagyobb részét alkotja. Ebben a kontextusban bélen a teljes emésztőrendszert értjük, a „flóra” pedig a  mikróbióta”, „mikroflóra”, „mikrobiom” szinonimája. A bélflóra legnagyobb előnye a gazdaszervezet számára a megemésztetlen szénhidrátok fermentálásából és az azt követően felszívott rövid láncú karbonsavakból (zsirsavakból) nyert energiában rejlik. Ezek közül legfontosabbak a vastagbél hámszövetében felszívódó butirátok, a májban felszívódó propionátok és az izomszövetben felszívódó acetátok. A bélbaktériumok szintetizálják továbbá a B- vitamint és a K-vitamint, bontják le az epesavakat, szerolokat és xenobiotokat.

Az emberi testben mintegy 100 billió mikroorganizmus található, ami egy nagyságrenddel nagyobb a testet alkotó emberi sejtek számánál. Ezen baktériumok a test szerveire emlékeztető anyagcsere-tevékenységet folytatnak, ezért egyesek „elfelejtett” szervként emlegetik őket. Becslések szerint a bélflóra génjeinek száma akár a százszorosa is lehet az  emberi genonokban találhatóknak.

A baktériumok teszik ki a vastakbél flórájának nagy részét, baktériumok adják a széklet szárazanyagának legfeljebb 60 százalékát.Valahol 300 és 1000 közötti számú  él a belekben, számukat a legtöbb becslés 500 köré teszi.Az mindenesetre valószínű, hogy a baktériumok 99%-t mintegy 30-40 faj adja. A bélflórában találhatók gombák, állati jellegű egysejtűek és archák is, de tevékenységükről még kevés információ látott napvilágot.

A kutatások arra mutatnak, hogy a bélflóra és az emberek között nem egyszerű békés együttélés kommenalizmus van, hanem mutualisztikus kapcsolat. Bár az ember képes bélflóra nélkül életben maradni,a mikroorganizmusok számos hasznos tevékenységet fejtenek ki, köztük a fel nem használt energiahordozók fermentációját, az immunrendszer tréningjét, a káros, kórokozó baktériumok növekedésének megakadályozását,a belek kifejlődésének szabályozását, vitaminok, mint biotin vagy k-vitamin termelését,és a gazdaszervezetet zsírok tárolására ösztönző hormonok termelését. Bizonyos körülmények között egyes fajok patogénné válhatnak, fertőzést vagy a rák kockázatának megnövekedését okozva.